Tag Archives: m4

G&P MOTS 12.5 Keymod Wire Cutter

Az M-széria tengerében se szeri, se száma már modelleknek. Ez az a műfaj, amiben szinte végtelen lehetőséget látnak a gyártók. Nyilván, különben nem készítenének ennyifélét, ennyi stílusban. A G&P sem kivétel, náluk az egész modell paletta legnagyobb részét az M-széria valamilyen formája teszi ki. Megtalálhatóak a vietnámi érától, napjaink agyon kásztümizált, lőtéri stílusú pukkantójáig szinte bármi.
Ez a gyártó valahogy nem tudta megvetni úgy a lábát itt európában, mint mondjuk a G&G (ami már szinte a csapból is folyik) vagy a VFC (ami nyugat eu-ban népszerű).

A G&P termékeit a közép-, felsőkategóriába árazza. Tulajdonképpen nem alaptalanul. Egy drágább kategóriás fegyvernél, ha nem vonultat fel valami nagyon extra műszaki dolgot, többnyire a külső minőséget fizetetik meg velünk. Itt is ez a helyzet. A G&P M-széria egytől egyig alutokkal készül, szemben a spiáterrel és a műanyaggal, amit olcsóbb fegyvereknél alkalmaznak előszeretettel a gyártók.

Öröm, hogy a fegyvereket nem ugyanarra a tokozásra húzzák fel. Pl a vietnámi korszak fegyverei korhűbb testtel készülnek. Illetve ahogy jelen bejegyzés alanyánál is látható, ő sem a megszokott kaptafára készülőt kapta.

vfcsr16.jpg

Continue reading

APS ASR-104

Az APS megjelenésekor az AEG innovátorok közé szerette volna emelni magát. Részleteiben tervezték újra a gearboxot, egyfajta találjuk fel újra a csőben a lyukat elv szerint. A kivitelezés párosult a 2 legrosszabbal: borzalmas anyagminőség és szemmel láthatólag olcsó előállítási minőség. Olyannyira hulladékokat gyártottak, hogy aki ismerte félt tőle mint a tűztől. A full műanyag gearboxos Well csodák is jobbak voltak hosszútávon. 
Aztán valami megváltozott. Valakinek az APS-nél leesett a húsz filléres. Hoppá! A termék rossz és nem piacképes. Hát így történhetett, hogy végül visszatértek a Marui szabványos megoldásokhoz. 

És azt kell írjam, hogy nagyon jól tették. Sikerült olyan terméket létrehozni, amely műszakilag kimaxolja az alsó kategória tetejét. A blowback maradt. A box belsőségei nem csak a szabványosak lettek, de hatalmasat ugrottak  minőség szempontból is.

Continue reading

ICS M4 CQB R.I.S. Crane Stock

Ha ICS M4 akkor egyből a kétrészes gearbox kell, hogy beugorjon. Ezzel az innovatív megoldással dobta piacra M-szériás replikáit a taiwani gyártó kb 2004-ben. Akkoriban a Maruitól eltérően vonzó volt a fém test és tárcsás hop-up kamra megoldásuk. Mely később világhódító útjára indult. A recepten ma sem sokat változtattak. Megvan mindkét attribútuma a fegyvernek. Annyi változott, hogy megjelentek az ICS M-ek műanyag tokozással árügyileg az alsó polcokon. Jelen belelesés tárgya ugyanakkor nem az economy verzió, hanem a fémtestes “top” kategória.

ics-127.jpg Continue reading

Adagolási problémák és lehetséges megoldásuk

Bizonyára sokan találkoztak már azzal a jelenséggel, hogy a replikához frissen beszerzett tár csak mozgatás, ragasztószalagos trükközés hatására lehetett csak működésre bírni. Aminek hatása nem feltétlenül jelentett 100%-os garanciát a működésre és bizony játék közben kellett szembesülni a ténnyel, hogy nem tökéletes az adagolás. A hiba legtöbbször az M4 jellegű tárfészekkel rendelkező fegyvereket sújtja.

No de! Ne rohanjunk ennyire előre. Az adagolási probléma sokrétű lehet.
– Nulladik lépésként bizonyosodjunk meg róla, hogy jó minőségű BB-t használunk például bármelyik G&G BB. Az olcsó taiwangun-os (PJ), gunfire-ös (Rockets) és egyéb olcsó BB használata nagyon nem ajánlott. Előfordulnak hibás vagy túlméretes darabok. Ha a tár fel is tudja adni a továbbiakban kárt, tehet a hop upban, vagy beszorulva a gearboxban (pl: dugattyú vagy fogaskeréktörés).
Ahogy a képen is látszik Taiwangun-os PJ PREMIUM BB-ben előfordulnak “enyhén” túlméretes darabok is. A gyártó 5,95mm-t ad meg átmérőre, tűrése ±0,02mm. Nem kell hozzá nagy matektudás, hogy megállapítsuk, ez jócskán túl van a gyártó (ez esetben csomagoló taiwangun) mérethatárain. Olyannyira, hogy a 6,08mm átmérő az alap Marui csövekkel egyenlő. Nem csoda, hogy beszorul.

– Ha ezt letudtuk következő lépcső a lőtáv szinten tartása érdekében (a jó BB mellett), hogy szilikon és egyéb kenőanyag sose legyen a cső, a BB és a hop up közelében. SOSE SZILIKONOZD A TÁRAT, A BB-T!
Az a tár, amelyik csak szilikonozás hatására hajlandó működni, a kukába való. A táraknak új korukban (főleg az olcsóknak) van egy bejáratási időszaka, amikor nem szabad tökig tölteni őket. A gyárilag hazudott kapacitás nem feltétlen szabad elhinni, nem minden esetben lehet annyit beletölteni, mint amennyit ígérnek már bejáratott korukban sem. A gyorstöltővel figyelve töltsük meg a tárat. Kezdetben lassan, és ha már érezzük, hogy nehezebb lenyomni álljunk le. Két soros táraknál így elkerüljük, hogy két BB összeszoruljon (ami szintén gyakori hibaforrás). A tárak pár játék alatt bejáratódnak és eléri maximális kapacitásukat (ami ugye nem mindig egyenlő a névlegesen ráírttal).

Continue reading

Cyma CM.002 – M4 CQB-R

A Cyma már több mint egy évtizede ostromolja az airsoft piac alsó és középső szegmensét. Méltán szereztek nagy népszerűséget AK variánsaikkal, mint például a legendás cm.028 széria. A népszerűség a kellően alacsony ár és az olcsó, de korrekt kivitelezésnek köszönhető. Jó hír, hogy a Cymánál nem csak ültek a babérjaikon és ontották magukból a sláger modelleket, tényleg nyomon követhető beépített alkatrészek pozitív irányba történő változása. Az AR replikákat valamikor a 2012-2013-as években kezdtek gyártani. A dolog odafajult, ha kis hazánkban az olcsó- és jó ár/érték aránnyal rendelkező replikára fáj valakinek a foga a falu széli birkák is Cyma nevét mantrázzék. No, de! Nézzük az M-szériájukat!

cm002_2.jpg

Continue reading

G&G GR4 G26 – megfizethető pneumatikus blow back

A G&G pár éve kezdett teret hódítani az airsoft replikák alsó szegmensében. Megfizethető áru, műanyag tokozású termékeivel. Ahol a piac szereplői spiátert (ritka esetben alumínum ötvözetet) használnak a G&G műanyaggal “kápráztatja” el a közönséget. Meg kell jegyezni, hogy ez a fajta polimer amiből a G&G építkezik nem összetévesztendő a szegmens abszolút belépő kategóriás kopogós, fényes műanyagjával. Ebben az esetben kézbe fogva egy kellően merev szerkezetű, bizalomgerjesztő eszközt markolászhatunk.

Jelen cikk tárgya a G&G GR4 G26 (EGR-16P-26NB-BB) nevű fantázia kiegészítős airsoft fegyver.

gg_14.jpg

Continue reading

Classic Army LMG

lmg15.jpgKi ne ismerné a kétezres évek feltörekvő airsoft fegyvereinek úttörőjét a Classic Army-t. Mára dicsfénye kissé kopottas és elmaradozó korunk többi felkapaszkodott márkájához viszonyítva, ugyanakkor ár tekintetében még mindig a polc felsőrészére szeretnének replikát tenni. Jelen bemutató alanya a KAC Stoner 99 könnyű géppuska replikája. Airsoft változatokon belül az LMG főbb riválisai az M249 család tagja, az RPK-k, a PKM-ek és az M60. Az airsoft és művelőinek puhány világa egyelőre nem fedezte még fel magának nagyobb számban az eme replikát, pedig a kulcsfontosságú paraméterei lehetővé tennék a nagyobb számban előfordulását. Két legfőbb tulajdonságát említeném meg, ami miatt vitathatatlan előnyben van többi vetélytársával szemben: kis mérete és –relatíve könnyű súlya. Nyilván az előbbiek miatt ellenlábasaként meg lehet említeni bármelyik motoros tárral üzemeltetett kisméretű AEG-et, de ha már az airsoftnak a valóság mímelése a célja, maradjuk a “realitásnál” és ebbe a legkompaktabb méretbe jelenleg a Stoner LMG fér bele a leginkább. Mérete és tömege miatt jóval kezesebb jószág, mint a legkisebb M249-ek.
Értesüléseim szerint az Ares és CA gyártja a modellt.

m4vslmg.jpgNo de, lássuk mégis milyen ez!

Continue reading

Gondolatok a tárcsás “M4” hop up kamrákról

Az airsoft fegyver lelke a hop-up kamra. Nélküle aligha tudnánk ilyen eredménnyel, ilyen távolba juttatni a BB-ket. Az airsoftban, mint játékban kijelenthetjük, hogy az AK-k és az M4-ek vannak túlsúlyban. Habár konstrukciós szempontból az AK-knál kevesebbszer kell feltalálni a csőben a lyukat, hogy relatíve pontos AEG-et kapjunk, sajnos a tok kétfelé csúsztatható, de alapvetően Marui platformot használó M4-ek java nem mondhatja ezt el magáról.
A következő eszközök hivatottak kijavítani az M4 kamrát használó replikák silány minőségben gyártott hop-up egységeit.
A klasszikusnak mondható 3 fogaskerekes M4 hop-up kamrák mellett pár éve megjelentek a tárcsás-lenyomókaros darabok. Az alap, Marui megoldást koppintó kamrák fő problémája, hogy a rázkódás hatására szeretnek elállítódni az igénytelen és pontatlan kidolgozásuk okán. Ezeket a vibrációkat gearbox orrát kalapáló dugattyú és a harc közbeni ugrabugra kelti életre. A három fogaskerekes megoldás problémája, hogy a könnyen járó kerekek valamint a fogaskerekek holtjátéka miatt nehezen rögzíthető a kívánt beállítás és pozicionálás is macerásabb, mint a többi kamránál. Erre jelentenek megoldást a tárcsás és csúszkás megoldások. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az oldalirányba kalimpáló lenyomókarok sem tesznek túl jót a bb-k pontos célba juttatásának.

Működésük szempontjából csak az Airsoft systems kamrája különbözik csúszkás megoldásával, a többiek egy kaptafára készültek. Jól látható, hogy gyakorlatilag egy kaptafára készülnek bizonyos darabok. A Prowin másolatai az 5KU, Element, X High-tech. Az SHS új kamrája elég erős rokonságot mutat a Madbull megoldásával, természetesen műanyagból az öntvény helyett. Ár-érték arányban jelenleg az Element áll a top-on. Ár-kidolgozottságban pedig a Madbull teljesít a legrosszabbul. A fenti kamrák közül nekem a Madbull-hoz, Prowinhez és a VFC-hez volt szerencsém. Kidolgozottság szempontjából a CNC-zett Prowin vitte a pálmát, köröket ráverve a drágább öntvény Madbull-ra. Jelenleg a VFC verziót használom nagy megelégedéssel. Az én M4-em valamiért nem szerette a másik kettőt. Eltérés a másik kettőtől, hogy teljesen műanyag szerkezet, “racsnis” a tárcsa -szemben az o-gyűrűn csúszó másik kettővel-. Lenyomókarja oldalirányba kellemesen passzentos, ami ugyebár nem hátrány, ha pontosság a cél.

Hogy melyik érdemes megvenni? Előbb egy varázs gömböt kell a kérdés megválaszolásához. A legjobban akkor járunk, ha több fajtát is ki tudunk próbálni. Érdemes egy Elementtel kezdeni, olcsósága miatt és ha beválik megtartani, után neki lehet ugrani a többinek. Fontos megjegyzés: ha jelenlegi klasszikus hop-up kamránk jól működik (megvan a lőtáv, kielégítő a pontosság) felesleges hozzányúlni csak azért, hogy kicseréljük.

Ugyan akkor meg kell említeni, hogy az M4 és úgy az egész AR platform elég kényes jószág. Egy megfelelő minőségű és működési elvű hop-up kamra csak a jéghegy csúcsa.
A legnagyobb probléma a tok alsó és felső részének az illeszkedés. Majd ezen belül a tok felsőrészében elhelyezkedő hop-up kamra és cső kombinációja, és a tok alsó részében helyet foglaló gearbox pozíciójának hibái.
Nem példátlan eset, amikor a gearbox orra felfelé áll (pár fokban), e miatt a nózi nem tud teljes egészében rázárni a hop-up gumi szájára. Jobbik eseteben szökik a levegő, rosszabbik esetben begyűri a bb a gumit és összevissza lő a fegyver, legrosszabb esetben a beszorul a bb.
Nózi oldalról közelítve a dolgot, a szöghiba miatt akár el is akadhat, ami miatt nem fog tömíteni vagy akár be sem tud kerül a bb a csőbe.
Árkategóriától függetlenül kifoghatunk elátkozott darabokat.
Ezen tapasztalatok tudatában, aki M4-ezésre adja a fejét mindig nézzen után, hogy abban az adott pillanatban mit és milyen áron érdemes venni. Mennyi pénze, milyen elvárásai vannak a replika felé (pl: realisztikusság, felhasznált anyagok, stb). Érdemes olyasvalakire hallgatni, akiknek ténylegesen van tapasztalatuk az adott márkáról hanyagolva az egyszeri júzert, aki adott esetben a rossz helyre tett pénzét szeretné magának magyarázni.

Nózi táblázat frissítve: 2017.10.23.

Egyfajta FET FAQ avagy mire jó a FET egy AEG-ben?

Szerte a neten olvasgatni mindenféle dolgot FETekről, meg emberekről, akik állítólag használják és nagyon jó nekik. Dehát mire is jó ez, merül fel a júzerben a kérdés. Mer hát ugye jobban nem fog lőni tőle a puska. Ami tény a fegyvert elhagyó BB útját semmiképpen nem befolyásolja. De akkor mire is  jó?

fetek.jpg

Alap esetben a fegyver „elektronikája” nem túl bonyolult dolog. Az akku a kapcsoló közbeiktatásával, a motorral van kötve (bizonyos fegyverekben előfordul még egy elektromost biztosító is, amit többnyire a selector plate zár/nyit). Ez egy mechanikus kapcsoló, amely a használat során jellegéből adódóan kormolódik. A kormolódás, kopás mértéke a rendszer igénybevételétől függ. Minél nagyobb a rugó, minél nagyobb teljesítményű az akku, annál több szufla akar átpumpálódni a kapcsolón. Szétkapcsoláskor ívkisülések jönnek létre, ami első körben kormolódáshoz, hosszabbtávon a kapcsoló érintkezőinek átégéséhez vezet.

Az alábbi képen látható egy Classic Army V2 kapcsoló, ami már igen csak a végét járja. Látható, hogy szinte alig maradt érintkezőfelület. E miatt az átvihető teljesítmény is csökken és gyorsul az elhasználódás.

egett_kapcsolo.jpg

Fettel gyakorlatilag nullára csökkentjük a kapcsoló elektromos oldalról történő kopását.

A kapcsolónak a továbbiakban két szerepe lesz. Az egyik, hogy jelet adjon a FET-nek, hogy mikor kell áramot adni a motornak. Valamint továbbra is vezérli a fegyvert, tehát mechanikailag még mindig ő fog felelni az egyeslövésért (a sorozatért is).

A FET fogja kapcsolni a motorba tartó fő áramot. Mivel félvezető nincs szikrázás, nincs mechanikai kopás.
Plusz ha igényesen van beépítve FET a gyári, merev vezetékeket kicserélésre kerülnek.