Tag Archives: m4

Kezdők fegyvervásárlási kalauza

img_20170408_150817-01.jpeg

Az airsoft világa kishazánkban ismét egy újabb reneszánszát éli. Olcsók a fegyverek, egyre több koponyában gyullad fény, ha meglátja a Paypal varázsszót. És valószínűsíthetően a gazdaság malmai is erősebben őrölnek. (Hagyjuk most a politikát.) A köztudatban is kezd megjelenni valamiféle kép erről a, fogalmazzunk úgy olcsó péjntbólról. Ezzel együtt szaporodnak az interneten mindenféle jó és rossz tanácsok, hogyan jussunk ilyen játékszerekhez és miként bánjunk velük, meg úgy egyáltalán, hogyan álljunk a dologhoz. Ebbe szeretnék most kicsit belemenni és eloszlatni néhány tévhitet.

Continue reading

VFC VR16 Sabre Assault

vfcvr16.jpg

A VFC-t 2004-ben alapították azzal a céllal, hogy felső kategóriás, igényes AEG-eket kínáljanak. A cél, hogy mind külsőre, mind belős fasza cuccot kínáljanak. Ahogy azt a cég mottójával a “No compromise? Get VFC!” szeretnék a piac tudtára adni. Szóval, ha nem akarunk kompromisszumot kötni a külső és belső tekintében, VFC-t kell venni. Habár nagy részt igaz az állítás, de ne ámítsuk magunkat, messze nem kompromisszum mentesek a termékeik. Vitathatatlan tény, hogy külsőre tényleg nagyon jók és maga korában verhetetlen volt. Csak sajnos messze nem volt annyira tökéletes, mint ahogy a mottóból következne. Gondolok itt pl az AK-k tus és elsőszekciók konzolból eredendő lötyögésére vagy az M-széria upper, lower lötyögéseire. Ezek több mint felháborítóak. Persze a belsők sem voltak annyira tökéletesek, mint azt a vállalkozás elköteleződése a aktívan játszók felé vállalt. (Legalábbis a weboldaluk szerint nem csak a gyűjtői igény kielégítése a céljuk, hanem egy tényleg használható replika. Ehhez képest a belsők műszakilag a kulcsfontosságú pontokon igencsak gyengécskére sikerült a vételár tekintetében.) De azóta változott a piac. A VFC a ruszki fanatikusok körében hamar népszerű lett AK replikáikkal. Mely termékcsalád mára teljesen kihalt a boltok polcairól. Érthetetlenül, mivel igény lenne rá a fórumok alapján. Ezzel szemben az oldalukon fent az összes AK variáns, amit gyártottak. 
Keleti oldalt, persze ellensúlyozásul meg kellett jelentetniük a M-szériát is. Sőt külön VFC döluksz márkát is kitaláltak Avalon néven. Az M-replikák mindegyike markingos (KAC és Colt) verzió volt. Anyaghasználat tényleg nagyon rendben van. Ami kell alu és anodizált. Bár ha nem Avalaon-t vettünk a cső is szintén alu, ami jót tesz a karunknak, de csorbít a realisztikusságon. Jelenleg nekik van a legvékonyabb klasszikus M4 markolatuk a piacon. A történelem tanulmányozása során úgy tűnik a VFC-nek sikerült a legjobban zsonglőrködnie a licenszekkel, ugyanis mára szinte csak az ő termékeiket kaphatjuk meg, ha nem valami ufó izére vágyunk (mint pl G&G). Sőt a drágább Umarex portékákat is ők gyártják OEM-ként.
A VFC itt keleten nem túl elterjed lévén, hogy nem kapni minden sarkon és még az olcsóbb replikák is 100e ft körül vannak.
Olcsóbb replikák. Miután a kínaik egyre, másra kezdték ontani a magukhoz képest, egyre jobb és jobb AEG-eket, úgy kényszerültek az első vonalbeli gyártók is az olcsósításra. Ezzel közelebb hozva egymáshoz a két világot. Akkoriban kezdtek eltünedezni a markingok és egyszerűsödni a részletek. A VFC-nél ennek eredménye a VR széria lett. Alapokban ugyanaz, de mégis kicsivel minden fapadosabb. Aztán úgy tűnt bevált a dolog és ideje volt húzni kicsit a VR külsején. Amiből megszületett a jelen bejegyzés tárgya is. A fegyver, aminek az ára igen csak felcsúszott. Igaz, az olcsóbbakon nincsenek ennyire divatos saját márkás kiegészítők.

Így aztán most, hogy elérkezünk idáig, nézzük mit tud ez a jószág.

Continue reading

G&P MOTS 12.5 Keymod Wire Cutter

Az M-széria tengerében se szeri, se száma már modelleknek. Ez az a műfaj, amiben szinte végtelen lehetőséget látnak a gyártók. Nyilván, különben nem készítenének ennyifélét, ennyi stílusban. A G&P sem kivétel, náluk az egész modell paletta legnagyobb részét az M-széria valamilyen formája teszi ki. Megtalálhatóak a vietnámi érától, napjaink agyon kásztümizált, lőtéri stílusú pukkantójáig szinte bármi.
Ez a gyártó valahogy nem tudta megvetni úgy a lábát itt európában, mint mondjuk a G&G (ami már szinte a csapból is folyik) vagy a VFC (ami nyugat eu-ban népszerű).

A G&P termékeit a közép-, felsőkategóriába árazza. Tulajdonképpen nem alaptalanul. Egy drágább kategóriás fegyvernél, ha nem vonultat fel valami nagyon extra műszaki dolgot, többnyire a külső minőséget fizetetik meg velünk. Itt is ez a helyzet. A G&P M-széria egytől egyig alutokkal készül, szemben a spiáterrel és a műanyaggal, amit olcsóbb fegyvereknél alkalmaznak előszeretettel a gyártók.

Öröm, hogy a fegyvereket nem ugyanarra a tokozásra húzzák fel. Pl a vietnámi korszak fegyverei korhűbb testtel készülnek. Illetve ahogy jelen bejegyzés alanyánál is látható, ő sem a megszokott kaptafára készülőt kapta.

vfcsr16.jpg

Continue reading

APS ASR-104

Az APS megjelenésekor az AEG innovátorok közé szerette volna emelni magát. Részleteiben tervezték újra a gearboxot, egyfajta találjuk fel újra a csőben a lyukat elv szerint. A kivitelezés párosult a 2 legrosszabbal: borzalmas anyagminőség és szemmel láthatólag olcsó előállítási minőség. Olyannyira hulladékokat gyártottak, hogy aki ismerte félt tőle mint a tűztől. A full műanyag gearboxos Well csodák is jobbak voltak hosszútávon. 
Aztán valami megváltozott. Valakinek az APS-nél leesett a húsz filléres. Hoppá! A termék rossz és nem piacképes. Hát így történhetett, hogy végül visszatértek a Marui szabványos megoldásokhoz. 

És azt kell írjam, hogy nagyon jól tették. Sikerült olyan terméket létrehozni, amely műszakilag kimaxolja az alsó kategória tetejét. A blowback maradt. A box belsőségei nem csak a szabványosak lettek, de hatalmasat ugrottak  minőség szempontból is.

Continue reading

ICS M4 CQB R.I.S. Crane Stock

Ha ICS M4 akkor egyből a kétrészes gearbox kell, hogy beugorjon. Ezzel az innovatív megoldással dobta piacra M-szériás replikáit a taiwani gyártó kb 2004-ben. Akkoriban a Maruitól eltérően vonzó volt a fém test és tárcsás hop-up kamra megoldásuk. Mely később világhódító útjára indult. A recepten ma sem sokat változtattak. Megvan mindkét attribútuma a fegyvernek. Annyi változott, hogy megjelentek az ICS M-ek műanyag tokozással árügyileg az alsó polcokon. Jelen belelesés tárgya ugyanakkor nem az economy verzió, hanem a fémtestes “top” kategória.

ics-127.jpg Continue reading

Adagolási problémák és lehetséges megoldásuk

Bizonyára sokan találkoztak már azzal a jelenséggel, hogy a replikához frissen beszerzett tár csak mozgatás, ragasztószalagos trükközés hatására lehetett csak működésre bírni. Aminek hatása nem feltétlenül jelentett 100%-os garanciát a működésre és bizony játék közben kellett szembesülni a ténnyel, hogy nem tökéletes az adagolás. A hiba legtöbbször az M4 jellegű tárfészekkel rendelkező fegyvereket sújtja.

No de! Ne rohanjunk ennyire előre. Az adagolási probléma sokrétű lehet.
– Nulladik lépésként bizonyosodjunk meg róla, hogy jó minőségű BB-t használunk például bármelyik G&G BB. Az olcsó taiwangun-os (PJ), gunfire-ös (Rockets) és egyéb olcsó BB használata nagyon nem ajánlott. Előfordulnak hibás vagy túlméretes darabok. Ha a tár fel is tudja adni a továbbiakban kárt, tehet a hop upban, vagy beszorulva a gearboxban (pl: dugattyú vagy fogaskeréktörés).
Ahogy a képen is látszik Taiwangun-os PJ PREMIUM BB-ben előfordulnak “enyhén” túlméretes darabok is. A gyártó 5,95mm-t ad meg átmérőre, tűrése ±0,02mm. Nem kell hozzá nagy matektudás, hogy megállapítsuk, ez jócskán túl van a gyártó (ez esetben csomagoló taiwangun) mérethatárain. Olyannyira, hogy a 6,08mm átmérő az alap Marui csövekkel egyenlő. Nem csoda, hogy beszorul.

– Ha ezt letudtuk következő lépcső a lőtáv szinten tartása érdekében (a jó BB mellett), hogy szilikon és egyéb kenőanyag sose legyen a cső, a BB és a hop up közelében. SOSE SZILIKONOZD A TÁRAT, A BB-T!
Az a tár, amelyik csak szilikonozás hatására hajlandó működni, a kukába való. A táraknak új korukban (főleg az olcsóknak) van egy bejáratási időszaka, amikor nem szabad tökig tölteni őket. A gyárilag hazudott kapacitás nem feltétlen szabad elhinni, nem minden esetben lehet annyit beletölteni, mint amennyit ígérnek már bejáratott korukban sem. A gyorstöltővel figyelve töltsük meg a tárat. Kezdetben lassan, és ha már érezzük, hogy nehezebb lenyomni álljunk le. Két soros táraknál így elkerüljük, hogy két BB összeszoruljon (ami szintén gyakori hibaforrás). A tárak pár játék alatt bejáratódnak és eléri maximális kapacitásukat (ami ugye nem mindig egyenlő a névlegesen ráírttal).

Continue reading

Cyma CM.002 – M4 CQB-R

A Cyma már több mint egy évtizede ostromolja az airsoft piac alsó és középső szegmensét. Méltán szereztek nagy népszerűséget AK variánsaikkal, mint például a legendás cm.028 széria. A népszerűség a kellően alacsony ár és az olcsó, de korrekt kivitelezésnek köszönhető. Jó hír, hogy a Cymánál nem csak ültek a babérjaikon és ontották magukból a sláger modelleket, tényleg nyomon követhető beépített alkatrészek pozitív irányba történő változása. Az AR replikákat valamikor a 2012-2013-as években kezdtek gyártani. A dolog odafajult, ha kis hazánkban az olcsó- és jó ár/érték aránnyal rendelkező replikára fáj valakinek a foga a falu széli birkák is Cyma nevét mantrázzék. No, de! Nézzük az M-szériájukat!

cm002_2.jpg

Continue reading

G&G GR4 G26 – megfizethető pneumatikus blow back

A G&G pár éve kezdett teret hódítani az airsoft replikák alsó szegmensében. Megfizethető áru, műanyag tokozású termékeivel. Ahol a piac szereplői spiátert (ritka esetben alumínum ötvözetet) használnak a G&G műanyaggal “kápráztatja” el a közönséget. Meg kell jegyezni, hogy ez a fajta polimer amiből a G&G építkezik nem összetévesztendő a szegmens abszolút belépő kategóriás kopogós, fényes műanyagjával. Ebben az esetben kézbe fogva egy kellően merev szerkezetű, bizalomgerjesztő eszközt markolászhatunk.

Jelen cikk tárgya a G&G GR4 G26 (EGR-16P-26NB-BB) nevű fantázia kiegészítős airsoft fegyver.

gg_14.jpg

Continue reading

Classic Army LMG

lmg15.jpgKi ne ismerné a kétezres évek feltörekvő airsoft fegyvereinek úttörőjét a Classic Army-t. Mára dicsfénye kissé kopottas és elmaradozó korunk többi felkapaszkodott márkájához viszonyítva, ugyanakkor ár tekintetében még mindig a polc felsőrészére szeretnének replikát tenni. Jelen bemutató alanya a KAC Stoner 99 könnyű géppuska replikája. Airsoft változatokon belül az LMG főbb riválisai az M249 család tagja, az RPK-k, a PKM-ek és az M60. Az airsoft és művelőinek puhány világa egyelőre nem fedezte még fel magának nagyobb számban az eme replikát, pedig a kulcsfontosságú paraméterei lehetővé tennék a nagyobb számban előfordulását. Két legfőbb tulajdonságát említeném meg, ami miatt vitathatatlan előnyben van többi vetélytársával szemben: kis mérete és –relatíve könnyű súlya. Nyilván az előbbiek miatt ellenlábasaként meg lehet említeni bármelyik motoros tárral üzemeltetett kisméretű AEG-et, de ha már az airsoftnak a valóság mímelése a célja, maradjuk a “realitásnál” és ebbe a legkompaktabb méretbe jelenleg a Stoner LMG fér bele a leginkább. Mérete és tömege miatt jóval kezesebb jószág, mint a legkisebb M249-ek.
Értesüléseim szerint az Ares és CA gyártja a modellt.

m4vslmg.jpgNo de, lássuk mégis milyen ez!

Continue reading

Gondolatok a tárcsás “M4” hop up kamrákról

Az airsoft fegyver lelke a hop-up kamra. Nélküle aligha tudnánk ilyen eredménnyel, ilyen távolba juttatni a BB-ket. Az airsoftban, mint játékban kijelenthetjük, hogy az AK-k és az M4-ek vannak túlsúlyban. Habár konstrukciós szempontból az AK-knál kevesebbszer kell feltalálni a csőben a lyukat, hogy relatíve pontos AEG-et kapjunk, sajnos a tok kétfelé csúsztatható, de alapvetően Marui platformot használó M4-ek java nem mondhatja ezt el magáról.
A következő eszközök hivatottak kijavítani az M4 kamrát használó replikák silány minőségben gyártott hop-up egységeit.
A klasszikusnak mondható 3 fogaskerekes M4 hop-up kamrák mellett pár éve megjelentek a tárcsás-lenyomókaros darabok. Az alap, Marui megoldást koppintó kamrák fő problémája, hogy a rázkódás hatására szeretnek elállítódni az igénytelen és pontatlan kidolgozásuk okán. Ezeket a vibrációkat gearbox orrát kalapáló dugattyú és a harc közbeni ugrabugra kelti életre. A három fogaskerekes megoldás problémája, hogy a könnyen járó kerekek valamint a fogaskerekek holtjátéka miatt nehezen rögzíthető a kívánt beállítás és pozicionálás is macerásabb, mint a többi kamránál. Erre jelentenek megoldást a tárcsás és csúszkás megoldások. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az oldalirányba kalimpáló lenyomókarok sem tesznek túl jót a bb-k pontos célba juttatásának.

Működésük szempontjából csak az Airsoft systems kamrája különbözik csúszkás megoldásával, a többiek egy kaptafára készültek. Jól látható, hogy gyakorlatilag egy kaptafára készülnek bizonyos darabok. A Prowin másolatai az 5KU, Element, X High-tech. Az SHS új kamrája elég erős rokonságot mutat a Madbull megoldásával, természetesen műanyagból az öntvény helyett. Ár-érték arányban jelenleg az Element áll a top-on. Ár-kidolgozottságban pedig a Madbull teljesít a legrosszabbul. A fenti kamrák közül nekem a Madbull-hoz, Prowinhez és a VFC-hez volt szerencsém. Kidolgozottság szempontjából a CNC-zett Prowin vitte a pálmát, köröket ráverve a drágább öntvény Madbull-ra. Jelenleg a VFC verziót használom nagy megelégedéssel. Az én M4-em valamiért nem szerette a másik kettőt. Eltérés a másik kettőtől, hogy teljesen műanyag szerkezet, “racsnis” a tárcsa -szemben az o-gyűrűn csúszó másik kettővel-. Lenyomókarja oldalirányba kellemesen passzentos, ami ugyebár nem hátrány, ha pontosság a cél.

Hogy melyik érdemes megvenni? Előbb egy varázs gömböt kell a kérdés megválaszolásához. A legjobban akkor járunk, ha több fajtát is ki tudunk próbálni. Érdemes egy Elementtel kezdeni, olcsósága miatt és ha beválik megtartani, után neki lehet ugrani a többinek. Fontos megjegyzés: ha jelenlegi klasszikus hop-up kamránk jól működik (megvan a lőtáv, kielégítő a pontosság) felesleges hozzányúlni csak azért, hogy kicseréljük.

Ugyan akkor meg kell említeni, hogy az M4 és úgy az egész AR platform elég kényes jószág. Egy megfelelő minőségű és működési elvű hop-up kamra csak a jéghegy csúcsa.
A legnagyobb probléma a tok alsó és felső részének az illeszkedés. Majd ezen belül a tok felsőrészében elhelyezkedő hop-up kamra és cső kombinációja, és a tok alsó részében helyet foglaló gearbox pozíciójának hibái.
Nem példátlan eset, amikor a gearbox orra felfelé áll (pár fokban), e miatt a nózi nem tud teljes egészében rázárni a hop-up gumi szájára. Jobbik eseteben szökik a levegő, rosszabbik esetben begyűri a bb a gumit és összevissza lő a fegyver, legrosszabb esetben a beszorul a bb.
Nózi oldalról közelítve a dolgot, a szöghiba miatt akár el is akadhat, ami miatt nem fog tömíteni vagy akár be sem tud kerül a bb a csőbe.
Árkategóriától függetlenül kifoghatunk elátkozott darabokat.
Ezen tapasztalatok tudatában, aki M4-ezésre adja a fejét mindig nézzen után, hogy abban az adott pillanatban mit és milyen áron érdemes venni. Mennyi pénze, milyen elvárásai vannak a replika felé (pl: realisztikusság, felhasznált anyagok, stb). Érdemes olyasvalakire hallgatni, akiknek ténylegesen van tapasztalatuk az adott márkáról hanyagolva az egyszeri júzert, aki adott esetben a rossz helyre tett pénzét szeretné magának magyarázni.