ICS L85A2

icsl85.jpg
Az ICS L85 az a fegyver, ami már szerepelt a blogon, de csak teoretikusan. A mostani cikk fogja most kiegészíteni az ott olvasottakat.
Szóval. Ha az L85 airsoft verzióján töri valaki a fejét nem dúskálhat az opciók között. 4 gyártó kínálja tálcán a terméket, amiből csak az ICS-t szabad választani, ha hosszútávon is kedvelni szeretnék a replikát.
Legolcsóbb kategória az Army. Kínai, vas lemezből és műanyagból. Kívülről egyébként nem néz ki rosszul, mint replika, az igazi citromot a bele rejti. Ez a G&G platformjára épül, amely felvonultat néhány előremutató (amikor megjelent) tulajdonságot (kértrészes gearbox, precock egyeslövés), de sajnos ebből még az eredeti is egy betegágy hosszútávon. 
Harmadik alternatíva Star/Ares megoldása. Igaz ehhez még nem volt szerencsém. Kezdetben műanyag boxszal jöttek ez a fegyverek, de ha valaki Ares néven keresi őket már fém gearboxszal szerelt változatot talál. Előre megalapozott aggályaimat az Ares fegyverekkel kapcsolatban a G36 szériájukra tudom alapozni. Amúgy az ő termékük a gyors rugócserén és a mikrokapcsolón kívül mechanikai agyrémet nem tartalmaz, mint a G&G/Army.

És végül maradt az ICS. A fegyver L85A2 replikája. Azért A2, mert az SA80 család, amit az angolok annó kitaláltak egy hulladék volt, majd megkérték az egyik német céget, hogy rázza gatyába. Aminek hatására szinte teljesen áttervezték belül a fegyvert és ez kívül is érintette. Pl: felhúzókar, tárkioldó, stb.
Az ICS legalább 9 éve gyártja ezt a modellt. Műszakilag egész jól átgondolt koncepcióval. Azóta legalább 3 ráncfelvarráson esett keresztül (amit én megfigyeltem, lehet több volt). Ez most jelenleg a legújabbnak tűnik.

Ez egy bullpup fegyver. Ami azt jelenit, hogy az elsütőszerkezet az elsütőbillentyű és a pisztolymarkolat mögött található, kvázi a tusban. Ennek az elrendezésnek köszönhető, hogy a hagyományos képest, ugyanakkora csőhossz mellett sokkal kompaktabb fegyvert kapunk. Ez a valóságban jár bizonyos előnyökkel, az airsoft világába teljesítménybeli előnyt nem ad. Amit jellegéből fakadóan meghatároz a mi szempontunkból, hogy mennyire kényelmes a fegyver kezelése.

Bullpup fegyverekre jellemzően nem állítható a tus/válltámasz hossza. A gearbox pedig pont a fülünknél fog ordibálni és e miatt farnehéz is a fegyer (mármint nem az ordítás miatt). A fegyver amúgy csak jobb kezes.
A fegyver amúgy acéllemez és alu öntvények kombinációjából áll össze. Kézbe fogva masszív hatást kelt. Egyben van. Nyekergés-nyikorgás nem jellemző rá. A csavarok gyárilag menetrögzítőzve vannak és úgy tűnik sikerült meghúzni is őket a megfelelő nyomatékkal. 

icsl85_1.jpg

A biztosító az elsütőbillentyű felett kapott helyet, amit retesz szerűen csúsztathatunk.

icsl85_4.jpg

A kezelőszervek ergonómiája nem a csúcs. A tűzváltó a fegyver hátulján foglal helyet, ami szokást igényel. A tárkioldó szintén csak az egyik oldalról működtethető. A fegyver amúgy M4 tárakat eszik.

icsl85_5.jpg

A felhúzókar-, hüvelykivetőimitáció hátsó helyzetben rögzíthető, így könnyen hop upozhatunk kedvünkre. A porvédő szintén imitáció, egy rugós szerkezet mozgatja. 

icsl85_6.jpg

A régebbi előagyakhoz képest ezt kicsit átdolgozták. A fegyverre jellemző, hogy a műanyag-lemez kapcsolatú alkatrészeket a műanyag “rögzítő”nyúlványának ráolvasztásával oldották meg. Ez a régebbi előagyon okozott némi problémát, mivel az előagy felső részének záródását műanyag és a fém végezték egyszerre. Amit itt már csak a műanyag rész bepattintásával oldottak meg. Mondanom sem kell, hogy ez így sokkal jobb megoldás, mivel korábban a két anyag könnyen el tudott válni egymástól. 
Az előagy levételéhez előbb fel kell pattintani a felsőrészt, majd az elején lévő fekete gombot megnyomva lehúzható.

icsl85_2.jpg

Ez azért fontos, mert itt lakik az akkumulátor. A hely mondhatni bőséges. A képen egy 7,4-es, 115x35x15mm-es akku van.  

icsl85_16.jpg

Az (klasszikkus) M4-hez hasonlóan itt is találunk hordfogantyút, ami egyben a hátsóirányzék is. A sínre rögzül, viszont ez saját szabványos, amiatt csak ez vagy a SUSAT optika rakható fel rá. Ha bármilyen más dolgot szeretnénk rá egy új szereléksínt kell venni hozzá. 

icsl85_3.jpg

A fegyvert két a két fő stift kihúzásával bontható ketté. A gearbox és cső is felsőrészében lakik a fegyvernek. Konstrukciós szempontból nagyon jó a dolog. A nózi, hop up egytengelyűsége szinte biztos. Nem függ az alsó és felső rész kivitelezésétől, ahol becsúszhatnak durva hibák. Ez az amit az főleg az M-széria tagjai megirigyelhetnek.

icsl85_7.jpg

A kapcsoló egyedi kialakítású. Felépítése hasonlít egy relé működéséhez. A korong alakú érintkezők egy rugós megoldással kapcsolnak össze, szét. Ez sokkal gyorsabb, mint a hagyományos Marui-féle kapcsolók, ez által kisebb is a kormolódás, “égés” jelensége.
A fegyverben nem csak fizikai biztosító van, ami az elsütőbillentyű behúzását akadályozza, hanem elektromos is. A felső, sötétebb réz érintkezőt is mozgatja a biztosító. (Ez amúgy nem újdonság, Marui fegyvereken a mai napig és egy pár klónon is megtalálható ez a “funkció” a selector platen lévő réz formájában.)
A felsőrészben a képen látható két csöcs találkozik az alsóban lévőkkel, így ér körbe az áramkör.

icsl85_8.jpg

A hop up és környéke szintén fasza cucc. Felvonultat pár olyan részlet megoldást, ami hozzájárulnak ahhoz, hogy már dobozból kivéve is szebben és jobban lőjön, mint az átlag AEG-ek.
A kamra műanyag. És ez jól is van így. Attól, hogy valami fém nem jobb (sőt sok fos spiáter öntvény vagy szarul tervezett vagy igénytelenül cnczett csodák). Gearboxhoz kúposan csatlakozik, ez által faszán pozicionálódik koncentrikusan, nagy felületen. Ez az egyik. A másik, hogy a cső rögzítése is szakít a hagyományokkal. Immár nem a C kapcsos megoldást használja, nagyon okosan. Két félből álló, kúpos rögzítő, központosító alkatrész felel a stabilitásért és a rögzítésért. Régebben volt két fül, amivel a felsőrészben lévő hop up konzolba lehetett csavarozni. Ezt mára elhagyták és lecsapták róla, ehelyett egy rugó feszíti neki. A rugó ráadásul a két félből álló csőrögzítőt nyomja, így tuti, hogy nem mozdul a cső.
Az állítást tárcsa végzi. Ennek a belső oldala csigavonalú. A lenyomókart egy ellen rugó nyomja a csigának.
A hop up guminak nincs semmilyen extra fícsöre a megszokotthoz képest. Puha, kb 50-es és jó zsíros. Ahogy az egész fegyver bele úszik a zsírban. 
A cső sem kivétel, iszonyatos mennyiségű szilikonzsír van benne. Amúgy sima alu cső, feketére anodizálva.

icsl85_10.jpg

Bentebb haladva a gearbox van. Teljesen egyedi kialakítású és robosztus. A megszokott M3-as csavarok helyett M4-esekkel és mind ez gyárilag menetrögzítőzve.
A fegyver egyébként tényleg gyors cserés. 2 stift oldásával kivarázsolható a gearbox. Sőt a rugó előfeszítés 3 lépcsőben állítható. Így nem csak cserélni lehet, hanem hangolni is az adott rugót.

icsl85_11.jpg

Az öntvény szép, minőségi érzetet kelt. A csapágyakat nem kell baszkurálni, szépen a helyükön maradnak. Matéria van benne a kulcsfontosságú pontokon, mint például az orr rész.

icsl85_14.jpg

Belül szintén iszonyat mennyiségű zsírt találunk. Olyan helyeken is, ahol teljesen felesleges. Mint pl a középső fogaskerék mögött, ami kb arra jó, hogy fékezze a rendszert.

icsl85_12.jpg

Az alap belsőségek a mai világban már nem számítanak extra tudományú cuccoknak. Ha nem akarunk hülyeséget (atom rof és/vagy nagy efpées) hosszútávon is jól működtetik a fegyvert. Nézzük részletesebben!
Egyedi a tappet plate, de ez nem meglepő a gb kialakításából adódóan.
A nózi alu és o-gyűrűs. Szintén kúpos kialakítású, így jól pozicionálódik a kamrában, gumira.
Egyedi még a rugóvezető. Fém teljesen és csapágyazott, itt található a 3 lépcső állítás lényege.
A cut off lever is szintén egyedi kialakítású és jár a csoki, amiért mágnesezhető fémből gyártották.
ICS alkatrészek amúgy kaphatók webshopokban, szóval ha valaminek baja lenne van utánpótlás.
Félig meddig egyedi a visszaforgásgátló. Másabb rugó tartozik hozzá és megszabadították a réztávtartótól.
Amik most jönnek mind Marui kompatibilis alkatrészek. 
Kapott egy teli hengert, ami réz. Semmi extra, hozza egy jó alap henger műszaki tulajdonságait, de nem kényeztet el tökéletesre polírozott belső felülettel.
Hengerfej sima műanyag, a nózival jól tömít.
Dugattyúfej csapágyas és félig-meddig műanyag. A hozzáadott o-gyűrű, a sok zsírtól megszabadulva hatalmas. Alig lehet betuszkolni a hengerbe.
A dugttyú full műanyag, 1 acél foggal. Ha nem akarunk hülyeséget csinálni (lsd fentebb) szintén jó pár ezer bb-t kiszolgál.
Kimaradt a motor, amit a kapkodásban elfelejtettem lefotózni. Bár sokat úgy sem árul volna el magáról, ilyen formában. Ahogy fentebb látszik full fekete, régen volt rajta egy ICS Turbo 3000 matrica, de mára ez lekerült. Jófajta alapmotor a nyomatékosabb fajtából. 7,4-es lipóval hajtva se nyögdécsel az egyeslövés. 

icsl85_13.jpg

A belépési szöget és a dugattyú hátuljának letörésmetességét a lenti kép reprezentálja.

icsl85_15.jpg

Amennyire az ICS M4 csalódás volt kívülről, annyira pozitív hatást gyakorolt rám az L85A2. Kívül belül egy igényes, tömeg termelt produktumot kapunk. Ami meglepő, ha az körbenézünk a full AEG palettán. Pozitív csalódás, hogy az agyonzsírzáson kívül nincsenek tényleg bosszantó hibát, mint pl a G&P esetében volt. Jelenleg ez a fegyver 120e ft körül mozog forrástól függően. Ennyi pénzért kevés ennyire műszakilag rendben lévő AEG-et kínálnak. Ár/minőség/műszaki igényesség arányban magasan áll. 
Ha bejön a britek 80-as évek közepi formanyelve és fekszik a bullpup dizájn, mindenképp ajánlott és magasan felé lő a konkurenciának. Egyedül akkor vagyunk bajban, ha az AFV verziót szemeltük ki, ezt ugyanis csak az Ares gyártja. Tárak szempontjából szintén jó a helyzet M-szériásokkal tele a padlás. 
Hátránya persze, hogy ez nem agyon kásztümázálható divatcikk, mint az elkurvított m és ak származékok. Kiegészítőkből kevés van és pl egy railes előagy meglehetősen borsos árú tud lenni. 
Továbbá jó látni, hogy tényleg javítottak a fegyveren mind külsőleg, mind belsőleg. Szimpatikus dolog.