Arcturus AR15 CQB

arctcqb.jpg2018 tavaszán járunk, amikor az Arcturus márka belép a piacra és egyből a pop szériát célozza meg, az AK és M4 vonalat.
Vágjunk is bele, nézzük mit tud!

arctcqb_1.jpgAz M-szériájuk a középkategória tetején helyezkedik el a ~210€-tól kezdődő árával. A dobozon büszkén virít a for collectors felirat, azaz a gyűjtőknek szánják. Hát, erről nem vagyok teljesen meggyőzve. Ez nem olyan top termék, ami a végletekig modellezi a valódit.
Ha ettől a csúsztatástól elvonatkoztatunk egy kellemes külsejű, markingok nélküli AEG-et kapunk.
A külsővel kapcsolatban nem voltak nagy elvárásaim. Valami gyártó ismét feltalálta az AEG alapó M4-et, nagy ügy.
Kézbe véve azonban egész korrekt terméket kapunk az érte leszurokolt eurókért.arctcqb_2.jpgA gyártó egész jól eltalálta dolgokat. Működik a bolt catch, a lemezt megakasztja, így zavartalanul hop up-ozhatunk és egy kis játékosságra is ad lehetőséget.
A hüvelykivető ajtó retesze VFC koppintás, amit szeretünk, mert nincs benne csavar, amit elhagyhatunk az egész cuccal együtt.
Viszont dobozból kivéve nem volt hajlandó rögzíteni az ajtót becsukott állapotban.
Öröm látni, hogy igényesek voltak, és tárkioldó nem egy ocsmány csavarral rögzül.arctcqb_4.jpgA szokásos kezelőszerveket nem kell bemutatni. Minden a lehető legklasszikusabb ezen replikán.arctcqb_3.jpgA rail M-lok rendszerű. Könnyű és szabadon kiegészítőzhető, akár sínnel, akár specifikus kiegészítőkkel. (Véleményem szerint ízlésesebb is, mint a Key-mod.) A csőrögzítő gyűrűre 2db csavar fogja, így felrakása, leszedése, fixálása nagyon egyszerű.arctcqb_5.jpgA csavarok nem a puha aluba kapaszkodnak, hanem acélperselyt alakítottak ki nekik.arctcqb_6.jpgA buffer tube érdekessége, hogy a végén egy menetes kupak található, ezzel szimulálva az igazzyt. És egyben bonyolítja az akksival való machinálást.arctcqb_9.jpgHa sokat bontogtjuk a cucc seggét nem árt beszerezni valamiféle körmös kulcsot. A tube rögzítése nem a Marui-féle játék puskás elvet követni, hanem a képen láthatót, ami megegyezik a való AR15 platformos fegyverekével.
Ez egy örvendetes dolog. A Maruinál szükség volt a műanyag test miatt egy csonk kialakítására, hogy megfelelő mennyiségű anyag legyen, ami ezt a kb 20 cm-es erőkart megfogja. Egy fém testnél nem kellene ilyennel kínlódni, bőven tökéltes a fenti megoldás. Hely szempontjából sem utolsó, hogy a csonk nem vesz egy csomó hasznos teret, főleg, ha bufferbe megy az akksi.arctcqb_10.jpgA bolt catch másik iskolája látható a képen. A gyártók egy része a VFC rendszerét vette (és alakította át pl: APS, Cyma, stb), ahol a gearbox házon kap helyet az nyelv, ami megfogja a lemezt. Itt a lowerbe integrálódik. arctcqb_11.jpgFentebbi képeken látható volt, hogy a tűzváltókarban egy imbuszfejű csavar látható. A legtöbb M4 AEG-gel ellentétben a kar nem a lower állandó része. A selector platet mozgató alkatrész a gearbox oldalában tengelyeződik, ezért a kart el kell távolítani a szétszedéshez.arctcqb_15.jpgLátható, hogy jó pár egyedi megoldás található a rendszerben. Ez a jelenség fokozódik, amint egyre bentebb kerülünk. A gearboxház gyakorlatilag egy telejesen újragondolt V2. No, de nem higgye senki se, hogy az Arcturus feltalált volna valamit. Ez a szerkezet ismerős az ARES/STAR AEG-ekből. A fegyver egész konstrukciója, részletmegoldásai ezt az iskolát követi, hacsak nem teljes egészében az cuccuk átbrandelése.
Műszakilag a V2-nek ez a fajta újragondolása pozitív. Körülményes megoldásokat helyettesítettek egyszerűbb és stabilabbakkal. Bár nem került minden a repertoárba.
A selector plate egyedi a rendszerhez. Ez mozgatja az áttervezett és sokkal jobb megoldású biztosítót. Ami egy csúszka és az elsütőbillentyű tövében akadályozza meg a mozgatást.
Látható továbbá, hogy a vezetékeknek csatornákat alakítottak ki. Ez vastabb vezetékek beépítésekor jöhet rosszul.
Fentebb uttaltam rá, hogy van olyan, amit kihagytak. Ez a fesztelenítő. A tányérkeréknél látható egy íves lyuk, felette egy furat és a felett a selector platen kialakított kampós rész. Ha meglenne az ide illő elem, akkor biztosított állapotban a visszaforgásgátló oldódna és a rugók elernyednének. Ezt nem tartották szükségesnek, így ugrott. Ami nem feltétlenül baj, hogy a nózi nem nyomja folyamatosan hop up gumi száját.arctcqb_16.jpgGyors rugócserés a gb. Ez adott esetben tényleg lehet gyors. Mivel a bufferben nincs semmi akadályozó, ezért hosszú csavarhúzóval bűvészkedve tényleg relatíve gyorsan megoldható a másik rugó.
Külön öröm, hogy nem spóroltak 2Ft-ot és belefért a 210€-ba egy full fém, csapágyas rugóvezető.arctcqb_13.jpgÍme az újragondolt (7-8 legalább piacon lévő) V2 box.arctcqb_14.jpgA jobb oldalon nem sok érdemleges újítás látható.arctcqb_17.jpgA hengerben a zsír mennyisége kimeríti a bőséges fogalmát. Ezzel szemben a fogaskerekek nincsenek szarrákenve.
Szemfülesek egyből rávághatják a képre, hogy a kapcsoló is más. Így igaz. A korábbi Marui szabványos kapcsolót le lett cserélve egy tényleg univerzális, bárhol beszerezhető mikrokapcsolóra. Igazából ez is jó dolog. Az elsütőbillenytű kapcsolási érzete sokkal realisztikusabb lett. Rövidebb úton jár és sokkal direktebb érzésű. Ehhez át kellett tervezni magát a billentyűt. Itt jön a csavar a képbe, hogy az eb-re fel kellett műteni valahogy a megszakításért felelős funkciót. Ehhez a képen látható rugós szerkezetet keltették életre. A cut off leveres megoldással.
Szóval, az elsütés még mindig teljesen mechanikus, akár a megszakítást, akár a kapcsolást nézzük. Tehát ez sem ment meg minket attól, hogy FET-re vetemedjünk vagy kapcsolót cserélgessük (adott esetben).arctcqb_18.jpgFigyelmesen nézve részleteiben sok változást alkalmaztak az ARES-nél. 2 jó hír van. Az egyik, hogy a csapágyak rendesen be vannak ragasztva, a másik, hogy a sarkok le vannak kerekítve és plusz anyagot is kaptak.arctcqb_19.jpgAz egyedi alkatrészek sora a cut off levernél fejeződik be. A cucc spiáterből van megjelenésre sokkal jobban hasonlít a V3-ban lévőre. Rövidebb erőkarja miatt vélhetőleg jóval több egyeslövés kiváltást fog túlélni.

A többi alkatrész már mind Marui kompatibilis. Ezek a cuccok jó pár éve mind “tuningnak” minősültek, szóval így érdemes nézni a gyereket. Korrekt fogaskerékszett; alu, o-gyűrűs nózi; acél, csapágyas rugóvezető; csapágyas dugattyúfej. A végi acél fogas dugattyú fogaslécét erősen ajánlott beragasztani. (Nem kedvelem ezeket, mert alig egy falatnyi műanyag viszi át az erőt az acél fogaslécről.)arctcqb_12.jpgA motor nem egy nagy szám, érezhetően ez a leggyengébb az összképben.arctcqb_7.jpgItt van még a legfontosabb alkatrész, az összes airsoft durrantó lelke a hop up.
Itt látszi, hogy valaki olyan álmodta meg ezt az egészet dolgot, aki már életében foglalkozott airsoft puskával.  A kamra kitámasztását végre nem kis nyomorult tollrugóra bízták.arctcqb_8.jpgA tárcsás, finoman állítható kamra spiáter öntvényből van. A kidolgozása kellemes, semmi kirívóan ocsmány felület.
A cső acélból van (szeretjük, mert merev és stabil). A hop up gumi meglepően kemény anyagú érzésre bőven 70-es körüli. Összerakva a szerkezet mintha szelelne. Viszont kronózáskor egyenletes értékeket hozott, átlag feletti devianciával.

Összegzés.

Kellemes csalódás az Arcturus M4. Ehhez persze az is kell, hogy valaki 210€ plusz posta környékén gondolkodjon. Ebbe az árba meglepően sok jó elgondolású dolog belefért.

Habár a dobozra írt “gyűjtőknek” felirat enyhén szólva is túlzás, ezért a pénzért van helye a piacon. Minőségileg rendben van. Apró részleteiben bőven több, mint egy Specna vagy Cyma vagy APS.

pateron.jpgHa számodra is érdekes a blog és úgy gondolod, hogy megéri, hogy havi egy sajtburger árával támogass, sokat segítesz a megjelenő tartalmak készítéséhez.
A patreon támogatók az itteni megjelenés előtt olvashatják a legújabb bejegyzéseket.