APS ASR-104

Az APS megjelenésekor az AEG innovátorok közé szerette volna emelni magát. Részleteiben tervezték újra a gearboxot, egyfajta találjuk fel újra a csőben a lyukat elv szerint. A kivitelezés párosult a 2 legrosszabbal: borzalmas anyagminőség és szemmel láthatólag olcsó előállítási minőség. Olyannyira hulladékokat gyártottak, hogy aki ismerte félt tőle mint a tűztől. A full műanyag gearboxos Well csodák is jobbak voltak hosszútávon.
Aztán valami megváltozott. Valakinek az APS-nél leesett a húsz filléres. Hoppá! A termék rossz és nem piacképes. Hát így történhetett, hogy végül visszatértek a Marui szabványos megoldásokhoz.

És azt kell írjam, hogy nagyon jól tették. Sikerült olyan terméket létrehozni, amely műszakilag kimaxolja az alsó kategória tetejét. A blowback maradt. A box belsőségei nem csak a szabványosak lettek, de hatalmasat ugrottak  minőség szempontból is.

 

A bejegyzés tárgya az ASR104 nevet viseli. Ahogy látszik, ez egy 14,5″-os csövű RIS-es, deltaringes, diszkós tusú M4 replika, LMT stílusú CQB hátsó irányzékkal.

Kézben fogva a fegyver masszív. A test két fele nem lötyög. Egyedül az előagynak van egy kis holtjátéka, ami még a vállalható kategória.

Az előagy nem másol semmilyen éles alkatrészt. Úgy alakították, hogy egy kisebb méretű akkut elnyeljen. Dimenzióiban hasonlít a sima műanyag alap M4 előagyakra. (A beragasztott anyagot a gazdája aplikálta bele, nem tartozéka a fegyvernek, ahogy a kábel sem az alap.)

A külső fém alkatrészek öntvények, ez látszik felületükön is. Egyéb iránt megfelelően masszívnak hat az összkép. Az illesztések megfelelően pontosak. Ugyan akkor szerintem az A&K azaz PJ M-széria egy fél fokkal jobban sikerült, mint fő riválisa ilyen szempontból.
Eredeti feliratokat ne is keressünk a fegyveren. Kapunk játék logót és feliratot a testen és számozást a railen. Illetve a sátorvas körül egy médin kínát.
A realisztikusságot tovább rombolja a kereszthornyos csavar rögzítésű tárkioldó. A zárimitáció lockolható, megkönnyítve a hop up állítást. Ilyenkor nem blowbackel a fegyver.
A markolat “HK416” tipusú, nem a megszokott jellegű.

A tus. Hát nehéz szavakba önteni ezt a rusnya izét. Funkcióját ellátja, 6 pozícióban rögzíthető.
Ami hiányzik a fegyverről és bosszantó tud lenni, hogy a tus tövében nem találunk szíjakasztót. Filléres tétel. Személy szerint simán beáldoznám érte az első és hátsó akasztót. A játékosok nagy többsége úgy is 1 pontos szíjjal szeretné használni.

Az lángrejtőn nincs hernyócsavar. Gyárilag pedig pont fordítva érte el a végpontot. Az első irányzékot 4 hernyócsavar rögzíti a stiftek helyén. Masszívan áll.

Nézzük a belsőségeket! Mi tud a APS második generációja, ami már teljesen Marui kompatibilis.

A hop-up kamra egész korrektül öntött spiáter. A műanyag alkatrészek szintén egész kellemes minőségűek. A szélek konturjai egyenesek, sorja alig van rajtuk. A kamra kitámasztását a klasszikus rugó végzi. Inkább kevesebb mint több sikerrel. A lenyomókar meglepően kis holtjátékkal bír.

A gumi kb 50-es keménységű lehet, sztenderd dudorral. Gumi eléggé kolompol a kamrában, ide nem árt némi teflonszalag.
Gyárilag h-lenyomót bököd a lenyomókar. (A képről sajnos lemaradt. Fekete műanyagot kell elképzelni.) Nevezhetjük extrának is, de már többször bebizonyosodott, hogy ez az alkatrész nem mindig hoz pluszt, ami lőképet illeti. Szóval nagyon hanyatt nem estem tőle. De azért szép gesztus.
Az állítókerekek szépen csatlakoznak a pontjaikhoz. Az amelyiket tekergetjük egy plusz o-gyűrű próbál meg küzdeni a gearbox okozta kalapálós elállítódás ellen. Véleményem szerint nem elég erősen. A tengely kicsit hosszabb, ezért ha elhagyjuk ezt az alkatrészt a helyzet nem lesz feszültebb, ellenben lazább.
A fegyver úgy összességében lubickolt a fehér szilikonzsírban. A belső- és külsőcső közé is jutott bőséggel. lletve a hop up-ba is. Ezt nem árt eltávolítani.
A cső ahogy fentebb is látszik 2 hornyot tartalmaz, amelyikbe 2 o-gyűrű próbálja központosítani és rezgésmentesíteni a csövet.
A cső egyéb iránt valamilyen futtatott réz lehet. 389mm hosszú, ami kilóg a külsőcsőből és beleér a lángrejtőbe. Mocsok akad benne bőven. Megmunkálása nem a legtutibb. A csőrögzítő marások szarok. Az élek nem 90°-ban találkoznak. Ezért nyírja a műanyagot. És az ablak is kicsit sorjás.

Kanyarodjuk gearbox irányba, és nézzük mit sikerült összehozniuk.

A fegyver EBB azaz Electric Blow Back-es, tehát jobban csattog ha lő, mint mentes tárasi.

Módosított V2 található benne.

A box tetejére aplikáltak egy lemezből hajlított zárimitációt, amit dugattyú fogaiba kapaszkodva csattog.

A funkció hátsó állásban rögzíthető a bolt catch nevű kezelőszervvel. Aminek működése fordítottan működik, mint ahogy az ki van alakítva. Alulról kell nyomni, hogy az alakos alkatrész felfelé induljon el és rögzítse a lemezt.

Igazi parasztvakító csemege a gyors rugócserének titulált fícsör. Miért mondom ezt? A fegyvert kb atomjaira kell robbantani ahhoz, hogy hozzáférjünk a rugóvezető seggéhez. Ami azt jelenti, hogy ketté kell szedni a fegyvert, le kell venni a tust, buffer tube-ot, markolatfenék, motor, markolat, a két stift és a tárkioldót. Szóval mégsem annyira gyors, mint ahogy azt sokan elképzelik. Persze meg lehet spórolni vele a 8 gb csavar kihajtását. Jó hogy a visszaforgás gátlónak van egy furata a boxon, ahol egy csavarhúzóval feszteleníteni lehet boxot rugócserekor vagy box bontáskor.

A motorra ragasztott marketing anyag ellenére semmi forradalmit nem tud felmutatni. Harmatos mágnesestérrel. Szóval ez egy semmi extra, kínai alap motor. 7,4v-tal nem pörög szét a fegyver, de a nyugdíjadat se fogják kiosztani, míg egy lövést kivált.

Belsőségek:

Levegős rész:
Gyárilag itt is rengeteg zsír volt. A kompresszió dobozból kivéve is jó volt.
Henger: 3/4-es vélhetőleg bevonatos réz. Belső felülete jó, nincsenek rajta látható karcok, egyenetlenségek.
Hengerfej: Műanyag, fém fúvókával egy darab o-gyűrűvel. A tömítése rendben van.
Nózi: Szintén bevonatos réz lehet. O-gyűrűs, emiatt szeretjük. A fejen jól áll, a tömítés rendben van.
Tappetplate: Jó minőségű műanyag.
Dugattyúfej: Műanyag, ventillált. Fém rögzítéssel, csapággyal. Lemezcsavar fogja össze. A hozzáadott o-gyűrűvel takarítás után is jó volt a kompresszió.
Dugattyú: 1 acélfogas műanyag. A második fog hiányzik.
Rugó: Középen nem lineáris. Gyári állapotban 380fps körül lőtt vele a fegyver, 0 hop up-nál.
Rugóvezető: Egyedi a gearboxhoz alakítva, csapágyas fém talppal. Funkcionálisan nincs kivetnivaló benne.

Meghajtás:
Fogaskerekek: Porkohászolt, szokásos, 18:1-es kínai, acél kerekek. Kissé éles szélekkel.
Csapágyak: 8mm-es golyós. Ez méretosztály, ahol már nem annyira gáz a golyós csapágy. Nyilván aki nagy rugóval szeretné használni jobban jár a sima csúszóperselyekkel.
Cut off lever: Spiáter. Örülnénk ha végre ez is acélból lenne, megelőzendően az egyeslövés eltűnését.

Elektromos oldal:
A kapcsoló a mechanikus biztosító mellett kapott elektromos biztosítást is. Én ezt nem annyira kedvelem mivel egy plusz kötés, ami nem forrasztott. A kapcsoló maga egész korrekt darab. Pontos, nem sorjás, szépen kapcsol össze és szét is.

Összegzés

50 ezer forint körül M-szériás replikák egyik kiemelkedő, teljes mértékben ajánlható darabja. Főbb vetélytársa az A&K avagy PJ, mely kicsivel szebb külsővel és puritánabb belsővel rendelkezik. Mindkét modell fej-fej mellett versenyez. Ha dönteni kell legyen ez egyéni preferencia. Harmadik versenyzőként a JG avagy Golden Eagle (GE) új, fém szériáját lehet megemlíteni. Ami szintén egész jó az olcsó, fém M-szériások között.

pateron.jpgHa számodra is érdekes a blog és úgy gondolod, hogy megéri, hogy havi egy sajtburger árával támogass, sokat segítesz a megjelenő tartalmak készítéséhez.
A patreon támogatók az itteni megjelenés előtt olvashatják a legújabb bejegyzéseket.